Ma volt az első nap,hogy nem mentem be Botival a terembe,hanem csak átöltöztettem és bement,kicsit meglepődött,félreállt a szája,ráadásul mondta neki a gondozónő,hogy anya elmegy a boltba.na ezt nem kellett volna,mikor imád a boltba járni.akkor még nem sírt Boti,de délelött elkezdett sírni az egyik gyerek és ezen annyira behergelte magát,hogy ő is ordított 20 percet.az elég sok,még szerintem soha nem sírt annyit:(:(
majd kimentek az udvarra játszani,akkor megnyugodott.
mentem érte délben,épp próbálta az ágyát,hogy milyen lesz benne hétfőn aludni.meglátott ,most egyből azt mondta jövök haza.mondom persze ,azért jöttem vigyelek.de mikor kint adtám rá a cipőt,akkor már mondta,hogy ő inkább mégis ott aludna.
Na majd hétfőn.nagggyyyon kiváncsi vagyok mi lesz.
Azt hiszem 12-től itthon fogom rágni a körmöm,hogy mi van vele,sír e ,nem sír e,alszik e nem alszik e.Életem leghosszabb pár órája lesz.Komolyan mondom nagyon szőrnyű ez az elválás dolog.
2009. szeptember 11., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése